Eloadó: Hetedik Érzék
Lemez: Végtelen Jelen
Stílus:
Évjárat: 1998
Honlap / Borító
Tabulatúra / Zene
Feltöltötte: Aqualift
Egyéb: -
Kiadó: szerzõi kiadás
Kapható: lásd honlap
 


Folyó dala (Bíró Anna)

A rég leélt évek eléd térdepelnek
Könyörögve kérnek, sírva énekelnek
Valamit rég keresnek, valamit elveszítettek.

Ref.: A fénylo folyó szól
Fájdalmasan dalol
Téged akar és elrabol
Lágyan átkarol, lágyan átkarol
Benned a csend honol
Nem vagy már sehol.

Koszorú a párnád, a halál lett a mátkád
Nézd fényes arcát, hogy titkolná a fájdalmát
Hallgasd a folyó dalát, ha értenéd minden szavát.

Díszes haboknak szárnyai sodornak
Tiéd volt a bánat, egy elmúló pillanat
Ott leld halálodat a Boldogság Tornya alatt.

Ref.: A fénylo folyó szól
Fájdalmasan dalol
Téged akar és elrabol
Lágyan átkarol, lágyan átkarol
Nem vagy már sehol
De újra, de újra élsz...
De újra élsz valahol
Valahol....

 

Végtelen Jelen (Bíró Anna)

Már régóta hittem, hogy a holnap majd eljön
Eljön, hogy halkan titkos gondolatokat szojön.
De csak elfeledett illatként lengi körül
Megfáradt, jéghideg agyamat
És a holnap, a rég várt holnap helyett
Nincs más mint a pillanat.

Ref.: Kérdeném, hogy merre jár
Hogy miért nem talál
Vagy talán nem lesz velem már sohasem?

Csak várom, egyre várom, hogy egyszer majd betoppan
És hófehér rózsát nyit a ki nem mondott szavakban
De csak gúnyosan vihogva lebegnek
Mellettem tegnapom vétkei
S én várom a sötétben, hogy buneim
A végtelen holnap öleli.

Valami átok ül rajtam, s hiába várom
Hogy végre itt legyen
Álruhás hajnalok kopognak
De életem
Végtelen Jelen.

 

Álom (Valter Antal - Bíró Anna)

Körbenéznél de nincs körülötted semmi már
Végtelen rom, mint összedöntött kártyavár
Láthatatlanul mégis érzed, hogy valaki néz
Tudatod alatt szép szavakkal megidéz.

Elindulsz egy ösvényen, hogy rátalálj
Utadon végig társad a szürke félhomály
Vágy-fák között álompázsit, rózsakert
Hogy miért van így, az még senkit nem érdekelt.

Egy folyóhoz érsz, s ott a csónak, hogy átvigyen
A túlparttól azt várod, hogy jó legyen
Beszállsz, s téged elragad egy áradat
Most már tudod, valaki megírta sorsodat.

Elnyúlva hát boldognak érzed magadat
Úgy suhansz, mint magasan szálló madarak
Lehunyt szemmel látod: kalandod véget ér
Mert ebbe az álomba úgyis minden belefér.

Ref.: Hidd el mindez csak játék
Az álmod egy színdarab
S, az utolsó felvonás után
Ledolnek a színfalak.

 

Nem akarok (Bíró Anna)

Már nincs ido és nincs remény
Mely visszahozhatná a fényt
Magával ránt a mély
Már minden csak ellopott esély
Mikor eljön az a pillanat
Hogy mindennek vége szakad
A hiábavaló szavak
Rég a halálról vallanak.

Gyulölöm, ha látlak
Gyulölöm amikor várlak
Gyulölöm, ha jó vagy
Átkozott legyen a holnap.

Ref.: Nem akarok égni nem akarok félni
Nem akarok többé börtönben élni
Nem akarok adni nem akarok kapni
Nem akarok több hazug dalt dalolni.
Nem akarok bízni nem akarok sírni
Nem akarok többé már semmit hinni
Nem akarok szállni nem akarok fájni
Nem nem nem akarok.

Véres kereszt a szívemen
Vak sötét éj az életem
Halott virág a réteken
Halott illat a semmiben
Késo fájó gondolat
Valaki átírta sorsomat
A hiábavaló szavak
Rég a halálról vallanak.

 

Szenved-Éj (Bíró Anna)

Orült érzés száll feléd
Lelkedet nyitja fel
Egy osi szó, egy furcsa név
Hallgasd énekel.

Éjszaka színu szenvedo
Csak neked énekel
A szó, ami rólad szól
S, veled együtt tunik el.

Ref.: Zúg a harang és véres a tó
Mosd meg arcod és látnád
Betemet téged is a fekete hó
Csillogó, mint a márvány.

Kígyóboru szenved-éj
Újjabb fordulót függohídon játszani
Mondd, miért volna jó?

Testbe rejtsd el lelkedet
Ha kell, majd rádtalál
A szó, mi a tiéd volt, ha volt
Látod, messze száll.

 

Varázsige (Bíró Anna)

Felgyúltak a fények
Virradni kész a végítélet
Vígjáték a végzet
Tombol a közönség

Az ido félrelépett
Hamis tükröt tartott elétek
A titkos varázsigéket
A halálnak adta el.

Ref.: Átkozott utakon, kárhozott szavakon
Nagybetukkel álljon a falakon
Hallhatatlanok a halhatatlanok
És mind hazug tolvajok.

És nászajándékba adta
A varázsigéket a porba dobta
Egy üveggolyó az ára
Valami a semmiért

Valótlan a valóság
Gyöngyökbol szott os-hazugság
Az ido a halál nászát
Holnap üli meg.

Kialudtak a fények
Megvirradt a végítélet
Tragédia a végzet
Üres a nézotér.

 

Tuzmadár (Bíró Anna)

Beláthatalan a tér, a lelked ott bolyong
Agyadban lélekharang kong és zajong
Zajongva kong csak kong mint szürke pont
Úgy jajong, úgy jajong, miért jajong.
Porba hulló fekete holló
Lelked égo tuzmadár
Tépett szárnyú égbe vágyó
Nem látod még hol a határ

Ref.: Hallgat az éj és hallgat a mély
Halkan sír a parton a szél
Te ott voltál és láttad a fényt
Ami a tiéd volt és láttad azt ,hogy
A hajnal a sápadt fák alatt
Hogyan ébresztette fel a madarakat
Te ott voltál és nézted a fényt
Olyan magányos és fáradt volt a vidék.

Magányod elrejtenéd, elárul a szó
Lehullajtott levelek, szívbe szúrt karó
Örökkévaló. valló, minden bunt bevalló
Megváltó.

Nézd a dalom az életem
Szállj, gyere velem
Érezd, az élet végtelen
Nézd, remego két kezem
Vár, gyere velem
Nézd, rabmadár hasít a kék egeken.

A dombról a hajnal figyel: vöröslo alak
Üvölto farkasok, vérszagra gyulnek a vadak
Égnek a tuzmadarak, a tuzmadarak.

 

Az Ur (Valter A.)

Csend van, nyugalom, körülötted néma falak
Semmi nem mozdul és semmi nem halad.

Ref.: A füledbe ordít a szívedbe mar
Az agyadat tépi, földdel eltakar
Bánt, kínoz, nem tudod miért
Nem tudod mi ez, de éget még.

Szobádon nincs ajtó, csak egyetlenegy ablak
A kinti dolgok most is hidegen hagynak
Mint mindig, ha nézed ahogy rohan kint a világ
Itt benn pedig csend van, állókép a szobád.

Lelassult mozdulatok, reménytelen kísérlet
A falkaparástól az ujjad bevérzett
Szabadulni próbálsz, az életbe vágysz
Ugye egyedül nem megy, hát mondd: mire vársz
Csak van még valaki, aki olyan mint Te
Ha rátalálsz, tedd hát te is ezt vele.

Ref.: A fülébe ordíts, a szívébe marj
Az agyát tépd, földdel eltakard
Bántsd, kínozd, csak ne fakassz vért
Jusson eszedbe: veled is ezt tették.

 

Tánc (Bíró Anna)

Harcon vett életek, vérzo sóhaj
A halál jár köztetek, lélektolvaj
Szótlan nézo szemek
Gyöngyként hull könnyetek
A mélyben éltek ,s az égre néztek
Meg kell hogy bunhodd sosem volt vétked
Szuz vérrel elnyert áldás léted záloga
Ne hidd hogy ez megváltás: egyenes út visz a pokolba.

Ref.: Lecsupaszított testek tánca
Mint törzsi tánc
Minden ember álma béklyóba zárva
Rozsdásodik a lánc.

Megfeketedett szívek kértek, s kérnek
Üdvözített férgek
Mindig volt vétketekért kell hogy féljetek
Nyirkos és nyálkás percek tapadnak rád
Fehér lovon jön a herceg
Járd el hát neki a Canossa-t.

 

Némán (Bíró Anna)

Agyam sötét szobája
Orzi némán múltamat
Maradjon kulcsra zárva
Örökre orizze száz lakat.
Porrá lett álmok után hiába vágyok
Fekete ágyon hiába várom
Elkerül az álom

Ref.: Csendbe folytva alszik a végtelen
Sötétség van, nem mozdul semmi sem.

Lelkem rabruhája
Féltve orzi titkomat
Oly eros a vára,
Mint jéghideg acélfalak
Porrá lett álmok után hiába vágyok
Fekete ágyon hiába várom
Elkerül az álom.

 ^^^